I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferencia
I. Az egészségturizmus
Európában és a világ fejlett országaiban a demográfiai adatok azt mutatják, hogy elöregedő társadalomban élünk. Csökken az aktív dolgozói létszám és nő a nyugdíjas réteg, ami magával hozza az egészségügyi problémák számának növekedését. Az orvosi szolgáltatások iránti egyre nagyobb kereslet miatt az egészségügyi kezelések költségei növekednek, a várólisták egyre hosszabbak. Ez a tendencia indította el a 2006-ban világszinten már 60 milliárd dolláros piacot generáló egészségturizmust. Főként az Egyesült Államokból, Nyugat-Európából és Oroszországból útnak induló egészségturisták azért utaznak külföldre, hogy megbízható, magas színvonalú egészségügyi szolgáltatást vegyenek igénybe a hazainál kedvezőbb áron, hosszú várakozási idő nélkül.
II. Fogászati Turizmus Európában és Magyarországon – Magyarország az európai fogászati turizmus központja
A fogászati turizmus világszerte az egészségturizmus húzóágazata és legdinamikusabban fejlődő területe, ugyanis a világ egészségturistáinak több mint 40 százaléka azért utazik egy másik országba, hogy ott a fogászati szolgáltatásokat vegyen igénybe.
Becslések szerint az európai fogászati turizmus közel 40 százaléka hazánkba irányul, ezzel ma Magyarország Európa fogászati központja. A magyar fogászatok éves szinten 60-70 ezer fogászati turistát látnak el, akik főként nyugat-európai országokból érkeznek: Angliából, Svájcból, Írországból, Franciaországból, Dániából és Németországból. A fogászati turizmus a hazai egészségipar húzóágazata: 3000 magasan képzett szakembert foglalkoztat, éves szinten megközelítőleg 50-60 milliárd forint bevételt termel, valamint további mintegy 13-16 milliárd forint bevételt hoz a kapcsolódó iparágaknak. Mindezt az elmúlt másfél évtizedben körülbelül 350-400 mikro- és kisvállalkozás, saját erejéből érte el. Ez a teljesítmény európai és hazai viszonylatban egyaránt páratlan, igazi magyar sikertörténet, hungarikum.
III. Kihívások a fogászati turizmus területén – Veszélyben a piacvezető pozíció
Magyarország azonban hamarosan elveszítheti piacvezető pozícióját. Egyrészt azért, mert a gazdasági válság nagyon nehéz helyzetbe hozta a korábbi fejlesztéseket hitelből finanszírozó magyar rendelőket. A szektor szereplői a túlélésre koncentráltak, nem képeztek fejlesztési tartalékot, és nem tudták végrehajtani a szükséges beruházásokat. A szektoron belüli hiányosságok mellett - mint az egységes kereskedelempolitika, marketing, akkreditációs és minőségbiztosítási rendszer - jelentős visszatartó erőt jelent a megfelelő jogi szabályozás hiánya. A szakma többször, többféle formában tett kísérletet az összefogásra, de ezek nem hoztak eredményt. Elmaradt az állami szerepvállalás, a fogászati turizmus semmilyen támogatásban nem részesült sem szakpolitikai, sem szabályozási, sem gazdasági téren. Mindeközben megváltozott a piaci környezet, egyre élesebb lett a nemzetközi verseny. A versenytársak pótolták a hiányosságokat, megteremtették az összefogást, és például Lengyelország, Törökország, Csehország, Bulgária erőteljes kormányzati támogatással fejleszti saját fogászati turizmusát.
IV. A Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program – A megoldás
Egy átfogó szemléletű, nemzeti szintű ágazatfejlesztési stratégia megvalósításával az eddig elért eredmények megőrizhetők, illetve a sikertörténet folytatható. Ez a meggyőződés vezetett el a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program kidolgozásához. Közel 200 fogászat képviselői vettek részt az elmúlt évben az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. kezdeményezésére elindított konzultációs sorozaton, amelynek tapasztalatai, valamint gazdasági és marketingszakemberekkel történt egyeztetések alapján készült el az a magántőke finanszírozással megvalósuló gazdaságfejlesztési és egészségturisztikai modell, melynek célja Magyarország európai piacvezető szerepének megőrzése és a versenyképesség fenntartása a fogászati turizmus területén.
A Program sikeres megvalósításához és Magyarország piacvezető pozíciójának megőrzéséhez az ágazati összefogáson túl elengedhetetlen az állami szerepvállalás, amely kiterjed egyrészt az akkreditációs és minőségbiztosítási rendszer, a megfelelő jogszabályi környezet kialakítására, másrészt az állami szakmai szervezetekkel, például a Magyar Turizmus Zrt.-vel való közös munkára. A gazdaságfejlesztési és egészségturisztikai modell részleteinek megismerése után a Magyar Kormány segítő szándékát fejezte ki, és együttműködéséről biztosította az Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-t a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program megvalósításában a kapcsolódó területeket illetően (például a jogszabályi környezet biztosítása).
A Program alapítóinak meggyőződése, hogy jól szervezett stratégiai fejlesztéssel, koordinációval és központi, költségoptimalizált marketingkommunikációval, a kapcsolódó területek összefogásának elősegítésével, egységes minőségbiztosítási és garanciarendszer kidolgozásával és bevezetésével, közös akarattal és a Magyar Állam segítő szándékával, az eddig elért eredmények nemcsak megőrizhetők, hanem meg is sokszorozhatók. Ha a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program megvalósul, más orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturisztikai területek számára is modellt kínálhat.
V. A szakmai minőség és konszenzus garanciája – a Professzori Tanács
A Professzori Tanácsa biztosítja a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program legmagasabb színvonalon történő megvalósítását és a szakmai összefogást. A fogorvos-társadalom vezető szaktekintélyeiből álló független testület tagjai:
Prof. Dr. Nagy Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának dékánja, a Magyar Implantológiai Társaság elnöke
Prof. Dr. Fejérdy Pál, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese, az orvostudományok kandidátusa
Prof. Dr. Hegedűs Csaba, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Fogorvostudományi Karának dékánja, a Magyar Fogpótlástani Társaság Elnöke
Prof. Dr. Gera István, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának dékánja, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának igazgatója, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja
Prof. Dr. Dr. Piffkó József, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának tanszékvezetője, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának igazgatója, a Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság Elnöke, a münsteri egyetem master oktatója (Németország)
